Conversely, injection forms, though being painful and needing help of medical personnel for application, help to quickly achieve necessary concentration of preparation in blood buy antibiotics online Antibiotic is usually chosen in an empiric way (at random). But when choosing one is obligatory guided by definite rules.

Alispan24.qxd

Bevezetés
Az „alkotmány védőbástyájá”-nak tekintett megyei szervezet kérdésében a ki-egyezést követően a municipialisták és a centralisták között elmélyültek az el-lentétek. A municipializmus továbbra is a megyei önkormányzat jelszavát tűztezászlajára. A centralizmus viszont a központosító polgári tendenciákra történőhivatkozással fokozatosan csökkenteni kívánta a megyék jogkörét. Az ország-gyűléseken, a sajtóban, a megye üléstermeiben zajló vitákban a centralista állás-pont aratott győzelmet, ezt bizonyítja a köztörvényhatóságok rendezéséről szó-ló 1870:XLII. tc. is.
A municipialisták és a centralisták ellentéte Fejér megyében is fellángolt, az állandó bizottmány tagjai közül többen az önkormányzat teljes felszámolásátóltartottak. A kétkedőket, a törvény ellenzőit a főispán vezette centralisták azzalgyőzték meg, hogy a megyék sarkalatos jogai épségben maradtak: a tisztviselő-ket jövendőre is szabadon választják, végrehajtják az alkotmányos úton hozotttörvényeket. „Teljes szabadsággal vitatkozhatunk a közügyek felett, [a] törvény-telen rendeletek ellen felszólalhatunk, sőt bizonyos esetekben a végrehajtást ismegtagadhatjuk”1 A törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény megyei végrehajtásának munkálatait a főispán irányította és koordinálta. Szőgyény-Marich László veze-tésével 1871. június 15-én alakult meg a 90 főből álló küldöttség, hogy kidol-gozza a megye szervezeti szabályrendeletét. E küldöttségben a bizottmány tag-jai közül 64-en, a központi tisztikar részéről 12-en vettek részt, a községeket pe-dig 13 bíró képviselte.2 A főispán meghatározta a küldöttségre váró feladatokat,nevezetesen: a virilisek névjegyzékének összeállítását, a törvényhatósági válasz-tókerületek beosztásának kialakítását, a tisztikar, a segéd-, kezelő- és szolgasze-mélyzet létszámának megállapítását, a munkaköri feladatok leírását, az ügyke-zelés, a járások közigazgatási beosztásának, az árvaszék és az állandó választ-mány szervezetének kidolgozását kellett megvitatnia, majd a tervezetet bemutat-nia a megyebizottmánynak. A küldöttség közel 3 hét alatt elkészítette a megyeszervezeti szabályrendeletét, amelyet a július 3-i bizottmányi közgyűlésen meg-jelentek el is fogadtak, s jóváhagyásra felterjesztettek a belügyminiszterhez.
1871. október végén tartott bizottmányi ülésen a főispán már arról számolt be,hogy a belügyminiszter a szervezeti szabályrendeletet részben jóváhagyta, a ja-vasolt módosítások végrehajtása érdekében a küldöttség rendszeresen ülésezik,folyamatosan végzi munkáját, illetve az ügykezelés szabályozására, a szolgabí-rói hatáskör módosítására a törvényhatóság testülete a belügyminiszteri leiratbanfoglaltak teljesítésére utasította a küldöttséget. Jóváhagyásra került a törvényha-tósági választókerületek beosztását, a tisztikar, a segéd- és kezelőszemélyzet ha-táskörét, munkafelosztását, az állandó választmány szervezetét tárgyaló fejezet.
Felülvizsgálta a Belügyminisztérium a virilisek névjegyzékét, a tisztviselők na-pidíjáról alkotott szabályrendeletet és jóváhagyta a központi árvaszék szerveze-tét is. Fejér megye szervezeti szabályrendeletének összeállításával Bóné Gézatiszteletbeli főjegyzőt bízták meg.3 A megyei szervezet kidolgozását, majd jóváhagyását követően 1871. de- cember 28-án került sor a tisztválasztó közgyűlésre, amelyen a törvényhatóságibizottság 348 tagja megválasztotta a központi és a járási tisztikar tagjait. Termé-szetesen az alispánválasztást előzte meg a legnagyobb várakozás, ugyanis ZuberJózsefet, a megye másodalispánját – 1871 augusztusában – Pécs és Székesfehér-vár szabad királyi városok főispánjává nevezte ki az uralkodó, Szüts Adolf elsőalispán „magánviszonyaira” történő hivatkozással megvált tisztségétől. Az alis-páni hivatal tehát vezető tisztségviselők nélkül látta el feladatát azokban a hetek-ben, amikor a törvényhatóságok rendezéséről alkotott törvénycikk végrehajtásaa feladatok igen körültekintő elvégzését követelte meg. Szeptember 16-án Feke-te János főjegyző javaslatára a megye első alispánjává báró Miske Imrét, a bo-dajki uradalom birtokosát, tiszteletbeli főjegyzőt választották meg. Személyébena főispánhoz és a centralista elképzelésekhez közel álló megyei politikus kerültaz alispáni hivatal élére. A másodalispán feladatainak helyettes ellátásával „köz-kívánat folytán” Németh Lajos törvényszéki alelnököt bízták meg.4 A decemberi választáson négy jelölt; báró Miske Imre, Németh Lajos, Fe- kete János és Kolossváry Sándor pályázott az alispáni tisztségre. A jelöltek kö-zül a törvényhatósági bizottság tagjai közfelkiáltással Miskét választották meg,akinek negyedéves tevékenysége „általános” elismerést váltott ki.5 Az alispán avármegye első tisztviselőjeként a törvényhatóság nevében vezette a közigazga-tást, végrehajtotta a törvényhatósági bizottság határozatait, a kormány rendele-teit, illetve végrehajtásukat ellenőrizte. Ha valamely rendeletet alkotmányelle-nesnek tartott, vagy a megyei viszonyok ismeretében károsnak, megvalósíthatat-lannak vélt, 24 órán belül jelentést tehetett a főispánnak. A kormányrendelet el-len tiltakozó feliratot, az átvételt követő 72 óra alatt el kellett juttatni a rendele-tet kibocsátó főhatósághoz.
Az alispán volt a megye hivatalos pecsétjének őre, a törvényhatóság megbí- zása értelmében aláírta az okiratokat, leveleket, a fontosabb dokumentumokathitelesítő záradékkal látta el. Irányította a sorozójárásokban az újoncozást, a ve-gyes felülvizsgáló bizottság polgári elnökeként vezette az első fokon katonaiszolgálatra alkalmatlannak bizonyult egyének felülvizsgálatát. A megyében ál-lomásozó alakulatok parancsnokaival együtt járt el az elszállásolások ügyében,rendezte a vitás kérdéseket, majd a megyei katonai laktanya építésével kapcso-latos munkálatokat irányította.
A megye pénztárait havonta egyszer, a számvevő és a tiszti ügyész jelenlé- tében, felülvizsgálta. A közigazgatás állapotáról negyedévenként beszámolt a törvényhatósági bizottság közgyűlésén, az állandó választmány elnökeként aközgyűlés elé tartozó fontos ügyek előkészítését irányította.
Az 50 főből álló megyei állandó választmány első ülését 1872. február 12- én tartotta. Az alispán azonban nem csak irányította, összefogta, hanem bizo-nyos szempontból meg is határozta a testület munkáját, személyes döntése és vé-leménye nemegyszer megszabta az állásfoglalás tartalmát. Az állandó választ-mány 3 szakosztályban fejtette ki tevékenységét. Megalakították a közigazgatá-si és közjogi szakosztályt (elnöke: Zlinszky István), a pénzügyi szakosztályt (el-nöke: Pellet Sándor kanonok), a közlekedési és műszaki szakosztályt (elnöke:Zuber Antal). A szakosztályok elnevezése feladatuk jellegét is tükrözte. Az ál-landó választmány ülésein jegyzőkönyvet nem vezettek, jelentés vagy „végzés-tervezet” formájában összegezték álláspontjukat.6 Az alispán negyedéves és évi összefoglaló jelentéseiben részletesen beszá- molt az általa vezetett hivatal munkájáról, a közigazgatás állapotáról. 1872 elsőhónapjaiban a tisztviselők megismerkedtek feladataikkal, lebonyolították a mégelintézést igénylő iratok átvételét, a tömegével érkező miniszteri rendeletekbenfoglalt utasításokat végrehajtották, illetve végrehajtásukat megkezdték. A köz-törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény életbe léptetését követően – már-cius végéig – összesen 244 rendelet érkezett a főhatóságoktól a megyéhez. Azalispán a központi tisztikar vezetőivel közösen kijelölte a csendbiztosi, az alor-vosi kerületeket. Három alorvos látta el a feladatokat a megye 6 közigazgatásijárásában. A közbiztonsággal, az egészségügyi igazgatással kapcsolatos felada-tok mellett az alispán ellenőrizte a községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc.
végrehajtását, a községek szabályrendeleteinek kidolgozását.
A közigazgatás helyzetéről szóló jelentés érdemi részében beszámolt a köz- munkahelyzetről, az utak, hidak, egyéb műtárgyak építési és karbantartási mun-kálatairól. A sorozás eredményéről, az elszállásolás rendjéről, pl.:1872-ben 6 lo-vasszázad tartozkodott a megyében, a 10. és 13. [cs. és kir.] huszárezred alaku-latai Érden, Tárnokon, Sóskúton, Martonvásáron, Kajászószentpéteren, Ercsi-ben, Nagy- és Kisperkátán, Adonyban, Dunapentelén, Rácalmáson, Tabajdon,Alcsúton, Válon, Móron és Bodajkon állomásoztak.7 Elemezte a megye köz-egészségügyi, pénzügyi helyzetét. Szólt az árvaszék tevékenységéről és ügyfél-forgalmáról, az alispáni, a főszolgabírói hivatalok ügyintézéséről, pontosan fel-tüntette az elintézett és a még feldolgozásra váró akták számát. Vizsgálta a köz-tisztaság helyzetét, a népmozgalmi viszonyokat. A megye gazdasági helyzetéttárgyalva kiemelten szólt a mezőgazdasági munkavégzésről, a termésátlagokalakulásáról, az állattenyésztés problémáiról, az állategészségügyről.
Esetenként tájékoztatta a törvényhatósági bizottság tagjait a Székesfehérvá- ri Királyi Törvényszék munkájáról is. Az 1874-ben ismertetett adatok közvetle-nül rávilágítanak a közbiztonság helyzetére. A gyilkosságok száma 12, a súlyos testi sértéseké 74, gyújtogatásért 5 egyént fogtak perbe, lopásért 159, rablás bün-tettéért 4 főt ítéltek el. A 329 elítélt között 112 volt a visszaeső bűnösök száma.8 Az 1876:VI. tc. értelmében október 2-án alakult meg Fejér Vármegye Köz- igazgatási Bizottsága, amelynek elnöke a főispán lett. Szőgyén-Marich Lászlóígy a kormány képviselőjeként a megye két legfontosabb (közigazgatási és a tör-vényhatósági bizottság) testületének munkájában, feladatainak ellátásában – atörvények és utasítások meghatározta eszközökkel – ellenőrző s meghatározószerepet töltött be. Amíg a törvényhatósági bizottság a megyei önkormányzattestülete volt, addig a közigazgatási bizottságban az önkormányzat képviselői(választottak) és a központi tisztikar vezetői mellett az állami hivatalnokok is he-lyet foglaltak. A municipialisták – igaz 1872 után egyre csökkenő „hangerővel”– a megyék jogainak további megnyirbálását hangoztatták.
A közigazgatási bizottságban helyet kaptak a törvényhatósági bizottság ál- tal választott tagok (10 fő), közülük hárman a földbirtokos arisztokráciát,Vénosz kanonok a klérust képviselte. A törvényhatóság tisztviselői közül hiva-talból lettek a bizottság tagjai az alispán (báró Miske Imre), a főjegyző (BónéGéza), a tiszti főügyész (Horváth Imre), a megyei árvaszék elnöke (RozgonyiGyörgy) és a főorvos (Eltér József). A szakminisztériumok pedig név szerint ne-vezték meg delegáltjaikat. Az „államközegeket” Kolossváry Miklós tanfelügye-lő, Sahlhausen Lipót adófelügyelő, Zalay Alajos főmérnök, a királyi ügyészt he-lyettesítő Ambrózy Mihály alügyész, a postaigazgatót helyettesítő Janisch Mórszékesfehérvári postahivatalnok képviselték.9 A közigazgatási bizottságban is felelősségteljes munka hárult az alispánra; már az alakuló ülésen annak a választmánynak az elnökévé nevezték ki, amelya tc. 14., 52. és 53. paragrafusa szerint elkészítette a bizottság munkabeosztását,és kidolgozta az eljárási szabályzatot. A századfordulóig a közigazgatási bizott-ság munkáját az alábbi választmányok, albizottságok és küldöttségek segítették: – a fegyelmi választmány (1876: VI. tc. 52–55. paragrafus)– a felszólamlási küldötség (1883: XV. tc. 12. paragrafus)– a felügyelő bizottság (1878: V. tc. 48. paragrafus)– a gyámügyi fellebbviteli küldöttség (1877: XX. tc. 216. paragrafus)– az erdőrendészeti albizottság (1879: XXXI. tc. 26. paragrafus)– az erdei kihágási II. fokú bíróság (1879: XXXI. tc. 120. paragrafus)– a börtönvizsgáló küldöttség (1876: VI. tc. 38. paragrafus)– a kihágások és kártérítési követelések elbírálására hivatott albizottság Az alispán a fenti albizottságok közül hivatalból tagja volt a gyámügyi fel- lebbviteli küldöttségnek, az erdőrendészeti albizottságnak, az erdei kihágási II.
fokú bíróságnak és a börtönvizsgáló küldöttségnek. Mégsem állíthatjuk, hogyezen küldöttségekben fejtette ki a legcéltudatosabb tevékenységet, hanem a ha- vonta ülésező közigazgatási bizottság előadójaként részletes jelentésben számoltbe a közigazgatás helyzetéről. A rendszeres tájékoztató azt is jelentette, hogy aközigazgatási bizottság az önkormányzat testületénél lényegesen jobban és idő-ben is gyorsabban áttekintette a megye általános helyzetét, mert a törvényható-sági bizottság közgyűléseire negyedévenként került sor, s félévenként a közigaz-gatási bizottság által összeállított, a közigazgatás „minden ágát” összefoglaló je-lentést olvasták fel a törvényhatósági bizottság ülésén. Ez esetben az alispán csu-pán „pótjelentésben” számolt be a közigazgatás „azon mozzanatairól”, amelyeta közigazgatási bizottság jelentésében nem érintett. Az összefoglaló jelentések-ről némi iróniával jegyezte meg Miske Imre: „.az alispáni éves jelentések gya-korlati haszna és becse – miután az csak ismétlés jellegével bírhat – nagy rész-ben megszűnt.”. Az elmondottak ellenére a közigazgatási bizottság tevékeny-ségéről Miske az alábbiakban összegezte párhónapos tapasztalatait: „.nem ér-kezett el ugyan még az időpont, melyben a közigazgatási gépezet új alkatrészefelől ítéletet lehetne mondani, annyit azonban már most is állíthatok, hogy az ag-gályok, melyek ez által az önkormányzatot fenyegetni látszottak, alap nélküliek-nek bizonyultak be.”10 A közigazgatási bizottság megszervezésével nem csorbították az önkor- mányzat jogait, de a vegyes testület a törvényhatóság területén felügyelte és el-lenőrzése alá vonta a közigazgatás valamennyi ágát.
Az 1886. évi közigazgatási reform (1886: XXI. tc.) tovább erősítette a cent- ralista tendenciákat. Az önkormányzati jogkör erősítése helyett a kormány kép-viselőjének, a főispánnak a hatásköre bővült; a megye „legaktívabb testületiszervének”, az állandó választmánynak is elnöke lett. Tehát a törvényhatóság el-ső tisztviselőjének, az alispánnak a törvényhatósági bizottság közgyűlése előké-szítésében betöltött szerepe csökkent.
A megye főjegyzőjének irányításával került sor a megyei szervezet átdolgo- zására. A szervezeti szabályrendelet keretutasításban foglalkozott az alispáni hi-vatal, a központi tisztikar tagjainak feladatkörével. Tárgyalta a törvényhatóságközigazgatási, közegészségügyi felosztását, az országgyűlési választókerületekbeosztását, az alispáni hivatal ügyrendjét is. A szabályrendelet a belügyminisz-ter jóváhagyását követően 1889 júniusában lépett érvénybe.11 A közigazgatási feladatok ellátásában az alispán közvetlen munkatársai a jegyzői kar tagjai voltak. Hivatali elöljárójuk a főjegyző volt, aki az alispán„akadályoztatása” esetén a törvényhatóság első tisztviselőjének feladatait is el-látta.
A főjegyző felügyelt a vármegyei levéltárra, az iktató- és kiadóhivatalra, az irodaszemélyzet munkájára. A közgyűlés elé terjesztendő ügyeket – a referensifeladatok ellátása céljából – az alispántól átvette, s vele egyetértésben, eseten-ként közösen állapították meg a tanácskozási és ügyrendi szabályrendelet alap- ján a közgyűlés tárgysorozatát. A szakosztályok, küldöttségek ülésein az aljegy-zőkkel felváltva vettek részt. Vezette, illetve ellenőrizte a törvényhatósági bizott-ság ülésein felvett jegyzőkönyvet. Munkakörének jelentőségét az is bizonyítja,hogy tagja és jegyzője volt a számonkérő széknek és a közigazgatási bizottság-nak.
A törvényhatóság jogtanácsosának munkakörét a tiszti főügyész látta el. Jo- gi véleményt adott az elébe terjesztett ügyekről. A törvényhatósági bizottságülésein a rend és a törvényesség őreként széksértési keresetet és eljárást indította „magukról megfeledkezett” bizottsági tagok ellen.
Az alispánt rendszeresen, a közigazgatási bizottságot félévenként tájékoz- tatta. Munkájában, feladatainak elvégzésében a főispán kinevezte tiszteletbeliügyészek segítették. A főügyészhez érkezett beadványokról iktatókönyvet ve-zettek, amelyhez kapcsolódott a mutató- és postakönyv, a pénztárkönyv pedig azértékküldeményeket tüntette fel. A központi, a járási tisztikar tagjainak, a közsé-gek elöljáróságának, tisztviselőinek fegyelmi ügyeiről nyilvántartást vezettek. A„Fejér vármegye tiszti főügyésze” feliratú pecsétet aláírásával illetve ellenjegy-zésével együtt használta.
A vármegyei pénztár (házipénztár) személyzete élén a főpénztárnok állott, mellette a közigazgatási, az árvapénztári ellenőr, az árvaszéki könyvelő, a segéd-könyvelő és rendszerint egy díjnok látta el a feladatokat. A főpénztárnok meg-választását követően 4000 forint összbiztosítékot volt köteles kimutatni és a„vármegye rendelkezésére bocsátani”. Teendőit: a pénztárak, a megyei alapokkezelését az 1883: XV. tc. szabályozta. Lényegében tágabb, felelősségteljesebbfeladatok hárultak a számvevőségre. A főszámvevő és a beosztott hivatalnokoka házipénztár, a megyei alapok számadásait, költségvetését, a községek költség-előirányzatait véleményezték, ellenőrizték. Javaslatot tettek a megyei pótadómértékének megállapítására. Az alábbi pénztárak számszaki vizsgálatát látták el:a házipénztár, a közmunkaváltsági, majd útadópénztár, megyei tartalékalap, vár-megyei építési alap, központi szegényalap, nyilvános betegápolási alap, várme-gyei tisztviselők nyugdíjalap pénztára, községi jegyzői nyugdíjalap pénztára,ipariskolai alap, közigazgatási letéti pénztár, lovassági laktanya építési alappénztára, községi állategészségügyi alap, közárvapénztár, árvapénztári letétek.
A másodfokú közegészségi hatóság teendőit az alispán, illetve „szakköze- ge” a megyei tiszti főorvos látta el. A főorvos fogta egybe a járási és körorvo-sok munkáját, irányította a közegészségügyi személyzet tevékenységét. Fel-ügyelte a gyógyfürdőket és gyógyforrásokat, a törvényhatóság területén műkö-dő gyógyszertárakat, a megye közkórházában dolgozó orvosok munkáját. Figye-lemmel kísérte az egészségügy helyzetét, újoncozásnál a sorozóbizottság tagja-ként látta el feladatait, a sorkötelesek orvosi vizsgálatát, díjtalanul kezelte a hi-vatalból hozzá utasított egyéneket, a vizsgálat eredményét orvosi véleményben összegezte. Tagja volt a közigazgatási bizottságnak, a testületet havonta tájékoz-tatta az egészségügy helyzetéről. A törvényhatósági bizottság ülésén éves össze-foglaló jelentést terjesztett elő, melyet az alispán jelentése, a közigazgatási bi-zottság tájékoztatója fontos kiegészítésének tartunk. A főorvos jelentése tartal-mazza az időjárás alakulásának főbb mutatóit, a népmozgalomra vonatkozó sta-tisztikákat, az egészségügyi személyzet (orvosok, szülésznők) létszámát. Igenfontosak a megyei közkórház munkájáról, az ápoltak létszámáról, a kezeltek be-tegségének megoszlásáról, a halálozás arányáról szóló adatok. A megyei főor-vos feladatkörének megfelelően összegezte az állategészségügy helyzetét, az ál-latorvosok, gyógykovácsok teendőit is.
A központi tisztikar tagja volt a főispán kinevezte főlevéltáros is. „A főle- véltárnok – állapította meg az 1886. évi megyei szabályrendelet – a vármegyeilevéltár s abban létező [.] irományok és tárgyak őre s felelős kezelője. A levél-tár rendben tartása, az irományok célszerű csomagolása, elhelyezése s az időn-kénti rendezési munkálatok feladatát képezik.” A közigazgatás mechanizmusá-ban kiemelt feladatokat látott el, bizonyos ügyek elintézésében, azáltal segítettea központi tisztikar munkáját, hogy a közgyűlés, de leginkább az alispán, a fő-jegyző utasítására kiadta a levéltárban őrzött iratokat. Magánfelek kérésére csakmásolatot adhatott ki, amelyeket aláírásával és a levéltár pecsétjével hitelesítettilletve erősített meg. Az 1886: XXI. tc. értelmében átdolgozott megyei szerve-zeti szabályrendelet részletesen felsorolja a főlevéltáros teendőit.
A XIX. század utolsó harmadától – Rexa Dezső kinevezéséig – működő fő- levéltárnokok nem rendelkeztek megfelelő szakképzettséggel. Az a gyakorlatalakult ki, hogy a megyei adminisztrációból „kiöregedett” hivatalnokok kerülteka levéltár élére (Fekete János, Modrovich Ignác). Fejér vármegye alispánjai
1872–1894
A közel két évtizedet felölelő alispáni jelentések a polgári közigazgatás kiépülésének, majd megszilárdulásának dokumentumai. Kiegészülnek anépiskolai törvény végrehajtását tartalmazó iskolatanácsi jelentésekkel.
Az alispán éves jelentéseinek szerkezete, szemlélete 1876-ig egységesnek mondható. Átmeneti törést tapasztalhatunk a közigazgatási bizottság meg-szervezésétől, ugyanis a testület is beszámolt a megye általános helyzetéről,elkészítette a miniszterelnökhöz felterjesztett éves jelentését. Ezt követően az agyakorlat alakult ki, hogy kivonatos jelentéseket állított össze az alispán, több- ször csupán időközi beszámolókat terjesztett a törvényhatósági bizottság elé. Afennálló gyakorlatot Sárközy Aurél gyökeresen megváltoztatta, visszatért az1876-ig érvényes gyakorlathoz és kötelezettséghez.
1 Fejér Megyei Levéltár (a továbbiakban: FML) Fejér Vármegye Bizottmányának jegyzőkönyve (a továbbiakban: Bizottmány jkv). 1871:200. sz.
2 Uo. 1871:201. sz.
3 Uo. 1871:205., 398. sz. Bóné Géza (szerk.): Fejérmegye (!) szervezete 4 FML Bizottmány jkv. 1871:300., 301. sz.
5 Uo. 1871:442. sz.
6 Fejérvármegye (!) tisztikara, törvényhatósági bizottsága és állandó választmánya [az] 1872. évben. Székes Fejérvár, [1872] 18–19.
7 Fejér vármegye alispánjának 1872. évi jelentése.
8 Fejér vármegye alispánjának 1874. évi jelentése.
9 FML Fejér Vármegye Közigazgatási Bizottságának jegyzőkönyve. 1876. október 2. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve (a továbbiakban:THB jkv.). 1876:72. sz.
10 Fejér vármegye alispánjának 1876. évi jelentése.
11 Fejér vármegye szervezete. Székesfehérvár, 1889.

Source: http://fejer.archivportal.hu/data/files/140219740.pdf

Dokument

NAMENSLISTE Sollte ein Name nicht in der Liste sein, kein Problem - jeder Name ist möglich. Folgende Namen gibt es bereits als MP3 Lied für Mädchen und Jungen: MÄDCHEN Ada Adea Adele Adriane Aila Aimee Ajlina Alea Alena Alessia Alexa Alexandra Aleyna Alia Alice Alice(deutsch) Alicia Alina Alina-Marie Alisa Alisha Alissa Alia Aliki Aliyah Allegra Alyssa Amanda Amandine Amelie Amira A

em-cultuur.nl

Waarom SPAM beleid? EM-Cultuur wil de beschikbaarheid van haar diensten blijven garanderen. Door het verzenden van SPAM via één van onze servers kan EM-Cultuur / MailingLijst op een zogenaamde blacklist worden gezet. Dit heeft dan weer invloed op andere e-mail die via ons netwerk wordt verzonden. Deze kan dan mogelijk niet meer kan worden afgeleverd bij bepaalde providers of deze wor

Copyright © 2010-2014 Medical Articles