Microsoft word - 08virok_farkas_lektorált-javitott - pdfmachine from broadgun software, http://pdfmachine.com, a great pdf writer utility!

id2529984 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye
északi részérõl II.
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, H-3758 Jósvafõ, Tengerszem oldal 1. Bevezetõ
Jelen közleményünkben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek terepi munkái során, 2003 és 2005 közöt összegyûlt florisztikai adatokat közöljük. A vizsgálatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén az alábbi kistájakat érintet ék: Aggteleki-karszt és peremterületei, Putnoki-dombság, Cserehát, Hernád-völgy, Sajó-völgy. Az országos, vagy regionális jelentõségû adatokat községhatárok szerint közöljük, az egyes településekhez tartozó földrajzi nevek esetében az ANPI dûlõkataszteri térképét vet ük alapul. Annak érdekében, hogy az adatok a Magyarországi Flóratérképezés adatbázisában rögzíthetõk legyenek, megadtuk a Közép-európai Flóratérképezés módszertana (NIKLFELD 1971) szerinti kvadrátszámot. A lokalitás után közöljük az adatközlõk nevének rövidítését, a felfedezés évszámát. Abban az esetben, ha az elõfordulással kapcsolatban herbáriumi példánnyal, vagy fotóval rendelkezünk, azt rövidítésként az évszám után tüntet ük fel. A közölt fajok vonatkozásában át anulmányoztuk a MTM Növénytár „Herbarium Carpato-Pannonicum” gyûjteményét és a Debreceni Egyetem Soó Rezsõ gyûjteményét, az innen ismert é vált korábbi gyûjtésekre az adatsorok végén utalunk. A nevezéktan esetében PRISZTER (1998) munkáját vet ük figyelembe, szem elõt tartva a BORHIDI (1998) HDE: Debreceni Egyetem Soó Rezsõ Gyûjtemény, HBP: Természet udományi Múzeum Növénytára, HVV: Virók Viktor herbáriuma és fényképtára, Adatközlõk, gyûjtõk neveinek rövidítése: Enumeráció
Equisetum variegatum Schleicher – Rudabánya: Az Tornai-dombság területérõl nem volt adata, de az egykori vasércbánya egyik gödrében, pionír nedves felszínen ál ományalkotó [7689/2] (VV Thelypteris palustris Schott – Jósvafõ: Fenyves-alja, 2004, HVV). Az Északi-középhegységben csak a forrás alat , égerligetben [7589/1] (FR 2005). Az Mátrából van archív adata (FARKAS 1999). Aggteleki-karsztról nem volt adata. A legközelebbi Legközelebbi biztos elõfordulása a Gerecsében és elõfordulás a Putnoki-dombságban található, Alsószuha mel et (VIRÓK és mtsai 2004). Phegopteris connectilis (Michx.) Watt – Szögliget: Anemone nemorosa L. – Szemere: Diós-völgy, Poronya, telepítet idõs lucosban, egy töbör alján völgyalji gyertyános-tölgyesben szórványosan [7489/2] (FR 2005, HVV). Az Aggteleki-karszton [7492/3,4] (FR 2004). A Cserehátból nem volt egy adata van az Aggtelekhez tartozó Ló-kosárból adata, de a környezõ tájegységekben szórványosan Gymnocarpium dryopteris (L.) Newman – Ranunculus rioni Lagger – Jákfalva: Nagy-völgy- Sajógalgóc: Hársas-lápos, cseres-tölgyesben, egy dûlõ, egy mesterséges tó hínárnövényzetében régi bányászati próbafúrás meredek falán [7689/3] (VV 2004, HVV); Tornaszentjakab: Bodolai-erdõ és az országhatár közöt i területen gyakori [7491] középhegységbõl egy adatot találtunk, HORVÁTH (FR, VV 2005). A Putnoki-dombság északi és mtsai (1997) a Nógrád-Gömöri bazaltvidékrõl, a részérõl, Szuhafõrõl VOJTKÓ (2001b) közli. A KITAIBELIA 12 (1): 73-79. 2007.
Ranunculus lingua L. – Jósvafõ: feltöltöt lápos terület szélén, a Kajta egykori medrében és egy Szögliget mel õl (Szögliget: Ménes-völgy SOÓ- árokban, gyakori [7589/1] (TL 2005, HVV). Az Aggteleki-karsztról nem volt adata, ugyanakkor a Nagymohosról (ZÓLYOMI 1960, HDE) volt adata. Szlovák-karszton elõfordul Jablonca mel et Ugyanakkor fontosnak tartjuk az elõfordulások megerõsítését, mivel egy kevésbé ismert taxonról legközelebbi elõfordulása a Bódva-völgyben, Bódvalenke mel et található (ENDES 1996). Epilobium ciliatum Rafin. – Zádorfalva: a Szuha-híd Chamaecytisus ciliatus (Wahlberg) Rothm. – Aggtelek: Tó-hegy [7589/1] és Baradla-tetõ [7588/2], mindkét helyen nyílt sziklagyepben (VV növényzetében [7589/1] (VV 2005, HVV); 2004). A karszton három klasszikus lelõhelye volt: Aggtelek: Nagy-völgy-tetõ, nyílt cseres-tölgyesben Alsó-hegy, Nagy-oldal, Esztramos. Ezek mellett [7589/1] (VV 2005, HVV); Tornaszentjakab: VOJTKÓ a Nagy-oldallal szemközti tetõrõl, a Szirákó-völgy, zavart, másodlagos mocsárban (VV Lipinyérõl is jelzi (VOJTKÓ 1999b). Országosan 2005, HVV). Terjedõ adventív faj, pontos elterjedése nem ismert. Legközelebbi adatát a középhegység középsõ részére esik. Melilotus dentatus (Waldst. et Kit.) Pers. – Sium sisaroideum DC. – Tomor: Hideg-völgy, a Borsodszirák: Egres, szikesedõ legelõn keresztül víztározó alat lévõ mocsárban gyakori [7691/3] folyó csatorna partján [7790/4] (VV 2004, HVV). (VV 2005, HVV). Ritkuló faj, legközelebbi Legközelebbi adata a Sajó-völgy szlovákiai oldalán található (BERTOVÁ 1988). Hazánkban legközelebb a Tiszántúlról van adata. Trifolium striatum L. – Aggtelek: Tó-hegy, Baradla- mocsárréten kisebb foltokban [7490/4] (VV 2005, tetõ [7589/1] (VV 2004, HVV). 2004-ben zavart HVV); Aggtelek: Úrbéres-kaszáló, kiszáradó lejtõsztyepp növényzetben tömegesen jelent meg, kékperjés láprét szegélyében [7589/1] (VV 2004, majd a rákövetkezõ évben már csak a Baradla- HVV). Az Aggteleki-karsztról nem volt adata, de Szlovák-karszton Pelsõc és Domica közöt Megjelenése a karszton nem egyedülál ó, mivel megtalálható (BERTOVÁ 1982). A Bódva-völgybõl THAISZ LAJOS is gyûjtöt e Komjáti mel et hasonló élõhelyen (THAISZ 1910, HBP). A környezõ Galium rivale (Sibth. et Sm.) Griseb. – tájegységekbõl is XX. század elejei adatokat Felsõkelecsény: Csörgõs-patak, a patakot kísérõ égerligetben gyakori [7689/2] (VV 2004, HVV); Amorpha fruticosa L. – Az Aggteleki-karszton több Jósvafõ: Kajta, az egykori mederben gyakori felé telepítet ék kopárfásításként, vagy mezõvédõ [7689/2] (VV 2004); Jósvafõ: Kecsõ-völgy, erdõsávba, il etve helyenként spontán jelent meg. patakparti magaskórós növényzetben [7589/1] A ál ományok jól láthatóan terjednek. Aggtelek: (VV 2005); Szögliget: Derenk, egy forrás Kis-Ravaszlyuk, Tó-hegy, Baradla-tetõ, Közép- kifolyásánál kialakult fajgazdag mocsárréten hegy [7589/1], Bacsó-nyak [7588/2]; Szögliget: [7489/4] (VV 2005); Tornaszentjakab: Töviskes, a határon húzódó patak mel et [7491/2] (VV, FR [7589/2]; Tornanádaska: Hegyalja-dûlõ [7490/2]. 2005). A Gömör-Tornai-karszt (továbbiakban Epilobium roseum Schreber – Bódvarákó: János- Karszt) szlovák oldalán számos helyrõl közölték, völgy, a völgy bejáratánál lévõ égerláp szélén de a hazai részrõl kevés adatot találtunk. Jakucs tömeges [7490/3] (VV 2005, HVV); Jósvafõ: Pál a jósvafõi Kecsõ-völgybõl közli (JAKUCS Törõfej-völgy, a Tengerszem-tó gátján Epilobium 1951), míg BOROS ÁDÁM (1960) a jósvafõi Jósva- parviflorum-mal [7589/1] (VV 2005); Szemere: völgybõl jelzi. A Putnoki-dombság területérõl nem Rakaca-forrásvidék, fûzlápban [7592/2] (VV, FR és Adoxa moschatel ina L. – Szendrõ: Nagy-Csákány- Cserehátból sem találtunk adatát, legközelebbi égerligetben gyakori [7690/1,2] (FR 2004). A Epilobium palustre L. – Szögliget: Acskó, Cserehátból nem volt adata, de a Karszton is ritka. másodlagosan kialakult magaskórós mocsárréten Valeriana simplicifolia (Reichenb.) Kabath – Kány: [7490/3] (VV 2004, HVV); Szögliget: Derenk, Homolya, égerliget láposodó részén 7 tõ [7492/3] egy forrás kifolyásánál kialakult fajgazdag (FR 2004). A lelõhelyen említést érdemel a mocsárréten [7489/4] (VV, FR 2005); Kelemér: Polygonum bistorta és a Carex brizoides Nagymohos, a tõzegmohaláp és a serevényfüzes elõfordulása (VOJTKÓ ex verb.). VOJTKÓ ANDRÁS VIRÓK V. – FARKAS R.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részérõl II. találta meg hazánkban elsõ alkalommal a a vízmûtelep mel et [7790/4] (VV 2004, HVV); Bükkben, a Csanyik-völgyben (VOJTKÓ 1999a). Sajóvámos: Csikó-szög, a Kis-Sajó mel et Szlovákiában a legközelebbi elõfordulása az [7890/2] (VV 2004, HVV). Mindhárom esetben ártéri, üde kaszálóréten. A Sajó-völgybõl és a Heliotropium europaeum L. – Hidvégardó: Cserehátból nem volt adata, a Bükkben és a [7490/2] (VV 2004). Az Aggteleki-karszton Myagrum perfoliatum L. – Kupa: egy szántón lévõ THAISZ gyûjtöt e Komjáti mel õl (THAISZ 1909, cserjefolt szélén [7691/3] (VV 2005, HVV). Az HBP), míg a Bódva-völgy alsó szakaszáról BUDAI Északi-középhegységben ritka gyomnövény, (BUDAI 1906, HBP). Az Északi-középhegységben nagyrészt csak archív adatai vannak. A Teucrium scordium L. – Szögliget: Barna-bérc, Cardamine hirsuta L. – Szögliget: Nagy-Bence- magaskórós mocsárréten néhány tõ [7490/3] (FR bérc, erdészeti út mentén gyakori [7490/3] (VV folyóvölgyekben gyakoribb faj, de az Aggteleki- Reseda luteola L. – Edelény: Lánc-völgy, Misopates orontium (L.) Rafin. – Nyésta: Nyéstai- lejtõsztyepp foltban néhány tõ [7790/1] (VV erdõ, az erdõ és a szántó közöt húzódó út mentén 2003). Az Északi-középhegységben ritka. Sem a hosszan tömeges [7691/2] (VV 2005, HVV); Bódva-völgybõl, sem a környezõ tájegységekbõl Szalonna: Borzlyuk-tetõ, tarlón [7590/2] (FR nem volt adata. Legközelebb a Bükkben fordul 2004). A Cserehátból nem volt adata. Az Aggteleki-karszt kisparcellás szántóin szórványo- Helianthemum nummularium (L.) Miller subsp. nummularium – Alsótelekes: Telekes-völgy, Lindernia procumbens (L.) Clairv. – Bódvalenke: dolomitos sziklagyepben [7590/3] (VV 2004, Papné-rét, a Bódva egykori medrében kialakult HVV). Nehéz az alfajok pontos elterjedését belvizes szántón tömeges [7490/4] (VV 2005); megál apítani, mivel sok irodalom nem különíti el Szögliget: Hajagos, belvizes szántón néhány tõ õket. Habár az irodalmak alapján tipikusan [7490/3] (VV, FR 2005); Halmaj: Nyilas, több dunántúli elterjedésû alfajról van szó, valószínûleg belvizes folton elõfordul, tömeges [7791/4, 7792/3] (VV, FR 2005); Aszaló: Felsõ-rét, szórványosan. Ezt erõsíti, hogy a mi adatunkon belvizes szántókon több helyen [7792/3] (FR, kívül a Növénytár anyagában is találtunk jól VV); Szikszó: Barát-rét, belvizes szántón egy kisebb ál omány [7891/2] (FR, VV 2005); Bõcs: Nagy-szög, egykori mederben kialakult fajgazdag Dédestapolcsány mel õl (1953, HBP). Ugyanakkor Nanocyperion társulásban tömeges [7991/4] (VV, HULJÁK a Szlovák-karszton is megtalálta (HULJÁK FR 2005); Bõcs: Rokkant-földek, egy kisebb mocsaras mélyedés szélén [7991/4] (FR, VV Hypericum maculatum Crantz – Aggtelek: Fekete- 2005). A 2005 nyarán lehul ot nagy mennyiségû tó-völgy, nyílt cseres-tölgyesben 6 tõ [7589/3] csapadék hatására a folyóvölgyekben nagy belvizes foltok alakultak ki. Ennek köszönhetõ, hogy több helyrõl elõkerült. A Bódva-völgybõl ugyanakkor a savanyú, fedet karsztos részrõl Perkupa mellõl volt adata (FARKAS 1999), a Hernád-völgybõl nem találtunk korábbi adatot. Filago lutescens Jordan – Aggtelek: Keresztfa-megi- Odontites lutea (L.) Clairv. – Szögliget: Kis-domb, dûlõ, beszántot láprét gyomnövényzetében sziklafüves lejtõsztyeppben szórványosan [7490/3] [7589/1] (VV 2004, HVV); Szõlõsardó: Nagy- (FR 2005); Rudabánya: Nagy-hegy, természetes erdõ-oldal, az erdõ és a szántók közöt az úton ál apotú lejtõsztyepp növényzetben [7689/2] (VV karsztról nem volt adat. A Bódva-völgybõl ZSÁK, szórványosan fordul elõ. Az Aggteleki-karsztról (ZSÁK 1941, HBP), a Cserehátból pedig JAKUCS nem volt adata, a Szlovák-karszton is ritkának számít. A Putnoki-dombság területén Putnok Antennaria dioica (L.) Gaertner – Forró: Hideg- mellett, a Hegyes-tetõn fordul elõ, ahol elsõ alkalommal ZÓLYOMI gyûjti (ZÓLYOMI 1931, mezsgyéjében [7692/4] (VV 2004). Az Aggteleki- karszton és a Cserehát északi részén szórványos Rhinanthus rumelicus Velen. – Bánréve: Sajó-part, vasút mel et [7788/1] (VV 2005, HVV); Boldva: Inula oculus-christi L. – Aggtelek: Tó-hegy, KITAIBELIA 12 (1): 73-79. 2007.
sziklafüves lejtõsztyeppréten 260 virágzó tõ hegyrõl (VOJTKÓ 2001b) és a jósvafõi Tõrõfej- [7589/1] (VV 2004). Az Aggteleki-karsztról nem volt adata, legközelebb a Bükkben fordul elõ. Erechtites hieracifolia (L.) Rafin. ex DC. – Iva xanthi folia Nutt. – Zsujta: Ortvány, Aggtelek: Aggteleki-tó, a tó körüli degradált szántóföldön nagy tömegben [7493/4] (VV 2004). felszínen [7589/1] (VV 2004); Aggtelek: Az Északi-középhegységben még ritka adventív Százholdas, tarvágás után az erdészeti úton jelent gyomnövény, a Hernád-völgybõl Abaújszántóról meg [7489/3] (VV 2004); Boldva: Kuczó-erdõ, erõsen felnyitot fiatal cseres-tölgyesben és legnagyobb tömegben a Dél-Tiszántúlon fordul fenyvesben [7790/4] (VV 2004); Hidvégardó: elõ, ugyanakkor Dél-Szlovákiában, így a Ruda-tetõ, telepítet lucfenyvesben szálanként szomszédos Kassai-medencében is gyakori (EVA [7491/3] (VV 2004); Sajógalgóc: Vidéklesõ-tetõ, nyitott cseres-tölgyesben gyakori [7689/3] (VV Xanthium spinosum L. – Encs: Gibárt, TSZ major erõsen legeltetet Hernád gátján szórványosan tölgyesben szálanként [7790/2] (VV 2004); [7692/4] (VV 2004); Szakácsi: Szabó-kút-dûlõ, a Szalaszend: Fajdas, cseres-tölgyesben erdészeti legelõ itatójánál néhány szál [7691/1] (VV 2005). úton [7692/2] (VV 2004); Hidasnémeti: Réz-kút- A XIX. század végén és a XX. század elsõ felében völgy, a völgy tölgyeseiben szórványos [7493/3] sokkal gyakoribb gyom volt, napjainkban csak (VV 2004); Szuhafõ: Szent-Demeter erdészeti ritkán jelenik meg, elsõsorban erõsen legeltetet utak mellett, zavart tölgyesekben szórványos területeken. A Hernád-völgybõl és a Cserehátból [7588/4] (VV 2005); Tornaszentjakab: Debrétei- völgy, cserjésedõ félszáraz gyepben, és erdei Bidens cernuus L. – Borsodszirák: Egres, a legelõn fenyvesben szálanként [7491/3] (VV 2005); keresztül folyó csatorna partján [7790/4] (VV Tornaszentjakab: Töviskes, fenyvesekben, nyitot degradált magaskórós növényzetben [7690/4] [7491/2] (VV, FR 2005); Kelemér: Hideg-kút- (VV, FR 2004); Garadna: A belterület déli szélén völgy, tarvágot gyertyános-tölgyesben gyakori a vasút mel et [7593/3] (VV 2004); Tomor: [7688/4] (VV 2005); Nyésta: a településtõl észak- Hideg-völgy, a víztározó fölöt és alat a keletre lévõ erdõtömbben szórványos [7691/2] mocsárban [7691/3] (VV 2005); Szögliget: (VV 2005); Szakácsi: a településtõl keletre lévõ Derenk, egy forrás kifolyásánál kialakult fajgazdag erdõ útjain, vágásterületein szórványos [7691/1] mocsárréten [7489/4] (VV, FR 2005); Méra: (VV 2005). Mezofil lomberdõk szélén, nyílt Pocsaj, egy csatorna partján és a mel et e lévõ ál ományokban, tarvágot területeken egyre több mocsárban [7692/2] (VV 2005). Az Aggteleki- helyen jelenik meg és helyenként tömegessé válik. karsztról és a Hernád-völgybõl nem volt adata. A Elõzõ cikkünkben (VIRÓK és mtsai 2004) a Cserehátból FARKAS (2001) Fügödrõl, míg ENDES Putnoki-dombság és a Hernád-völgy területérõl (2003) és mtsai Szemere mellõl említik. Achil ea distans Waldst. et Kit. ex Willd. – Senecio viscosus L. – Bódvarákó: János-völgy, Aggtelek: Nagy-völgy-tetõ, nyílt cseres-tölgyesben erdészeti úton szórványos [7490/3] (VV 2005, szórványosan [7589/3] (VV 2004, HVV). Az HVV); Kelemér: Rabina-erdõ, erõsen felnyitot cseres-tölgyesben, szálanként [7688/4] (VV 2005). ugyanakkor a Szlovák karszton több felé elõfordul. A Szlovák-karsztról találtunk adatot, ahol a Ugyanitt megfigyelhetõek hibrid egyedek is, ezek Szádelõi-völgybõl gyûjti THAISZ (THAISZ 1908, azonosítása további taxonómia vizsgálatokat HBP). Legközelebbi hazai elõfordulása a Bükkben Petasites albus (L.) Gaertner – Szendrõ: Nagy- Leontodon autumnalis L. subsp. pratensis (Link) Csákány-völgy, telepítet lucosban néhány tõ Csongor – Aggtelek: Baradla-alja, kisparcellás [7690/2] (FR 2004); Szögliget: Hideg-oldal, szántók mezsgyéjében [7589/1] (VV 2005, HVV). bükkösben, melybe luc elegyedik [7489/4] (FR Ennek az alfajnak a közlését azért tartjuk 2003); Jósvafõ: Fenyves-oldal, lucfenyvesben fontosnak, mivel egy szubalpin-alpin taxonról van néhány tõ [7589/1] (FR 2005); Szögliget: szó és nem találtunk hazai adatát. A subsp. Poronya, telepítet idõs lucosban, egy töbör alján, autumnalis-tól elkülöníti, hogy a fészek és a gyakori [7489/2] (FR 2005). A Cserehátból nem kocsány felsõ része hosszú, sötét színû szõröktõl volt adata, az Aggteleki-karsztról is csak két bozontos, a pikkelylevelek sötétbarnák, feketék. helyrõl közlik: a jósvafõi Lófej-völgybõl elsõ Lactuca viminea (L.) J. et C. Presl – Aggtelek: alkalommal BOROS ÁDÁM gyûjti (BOROS 1937, Szõlõ-hegy, az egykori kõfejtõ sziklafalán HBP), míg VOJTKÓ ANDRÁS a bódvaszilasi Kerek- [7589/1] (VV 2004); Hidvégardó: a Kecske-vár VIRÓK V. – FARKAS R.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részérõl II. hegy, vadföldön [7589/2] (VV 2004); Szin: Dobódél: az egykori kõfejtõ meredek falán Csemer-völgy, felhagyott szántón [7490/3] (VV [7590/1] (VV 2005, HVV); Putnok: Hegyes-tetõ, 2004); Dobódél: Rahozna, kisparcel ás szántón [7590/1] (VV 2005). Az Aggteleki-karsztról nem mezsgyében [7688/4] (VV 2005). Az Aggteleki- volt adata. Az Északi-középhegységben ritka. karsztról egy adatot találtunk, JAKUCS PÁL gyûjti Humulus japonica (Lour.) Merr. – Sajóecseg: Alsó-hegyrõl, Komjáti mel õl (JAKUCS- Malomszög, a Sajó partján a fátyoltársulásban KULCSÁR-ÉR 1950, HDE). A Putnoki-dombságból uralkodó [7790/4] (VV 2004); Ónod: Közlegelõ, a nem találtunk adatot, de a Bükkben gyakori. Sajó partján tömeges [7991/4] (VV, FR 2005). Crepis pulchra L. – Tomor: Magyar-hegyi-szõlõk, Sajóecseg mel et elsõ alkalommal VIDÉKI RÓBERT szõlõparcel a mezsgyéjében néhány tõ [7691/3] találta 2003-ban (ex verb.). A Sajó-völgy déli (VV 2005, HVV). Az Északi-középhegységben ritka, legközelebbi adata a Bükkben van, ahol Potamogeton natans L. – Ez a faj az érintet területen gyakorinak mondható. Egy érdekes Crepis pannonica (Jacq.) C. Koch – Alsótelekes: megfigyelés miat említjük meg. A jósvafõi Telekes-völgy, dolomitos sziklagyepben néhány tõ Tengerszem-tóban az utóbbi években jelent meg és terjedt el. A tó vize egész évben 10 °C körüli, így a elõfordulása a Cserehátban van, a meszesi Jóna- növény rendszeresen át elel, és a virágzása április hegyen. Az Északi-középhegységben ritka. Crepis capil aris (L.) Wallr. – Aggtelek: Keresztfa- Potamogeton nodosus Poiret – Boldva: megi-dûlõ, másodlagos gyepben szórványosan Homokbánya, a nyugati bányató szélén gyakori [7589/1] (VV 2005, HVV). Legközelebbi adata [7790/4] (VV 2004 HVV); Miskolc: Csorba-tó, a Kassáról származik, ahol THAISZ gyûjti (THAISZ part közelében szórványosan [7891/3] (VV, FR 1907 HBP). Az Északi-középhegységbõl nem 2004); Borsodszirák: Egres, a legelõk közöt húzódó csatornában gyakori [7790/4] (VV 2004, Thesium dol ineri Murb. – Göncruszka: Nagy- HVV). A legközelebbi adata BOROS ÁDÁMTÓL legelõ, a Hernád gátján [7593/3] (VV, HA 2005). származik, aki Hejõcsabán gyûjti (SOÓ 1940). Legközelebbi adatát a szlovákiai Tornán találtuk Potamogeton berchtoldi Fieber – Abaújkér: (THAISZ 1910), hazánkban pedig a Gödöl õi- Kiserdõ, a Hernád-gát kubikgödrében [7692/4] (VV 2004, HVV); Bódvarákó: János-völgy, a Stel aria alsine Grimm – Szuhafõ: Szuha-völgy, völgy bejáratánál lévõ égerlápban tömeges égerliget láposabb részein gyakori [7588/4] (VV Rahozna, a Bódva holtmedrében ál ományalkotó égetligetben néhány tõ [7588/4] (VV 2004). [7590/1] (VV 2005, HVV). A Hernád-völgybõl és Legközelebbi adatai Szlovákiából, Dobsina, il etve az Aggteleki-karsztról nem találtunk adatot, de a Rozsnyó mel õl származnak (LENGYEL 1924 HBP, Bódva- és Sajó-völgybõl is közli PENKSZA és középhegységben szórványos elõfordulású. Potamogeton pusil us L. – Sajóecseg: Malomszög, Stel aria palustris Retz. – Bódvalenke: Kapitány-rét, az ártéren egy idõszakos tavacskában [7790/4] vízál ásos magassásosban gyakori [7490/4] (VV (VV 2004 HVV). Legközelebbi elõfordulása a 2005, HVV). Országosan ritka faj, legközelebbi Tisza-völgybõl származik (FELFÖLDY 1990). adata az Ipoly-völgybõl van (SIMON 2000). Potamogeton pectinatus L. – Felsõzsolca: a Kis- Primula elatior (L.) Hill – Szögliget: Poronya, Sajóban gyakori [7891/3] (HA, VV 2005, HVV); gyertyános-tölgyesben, egy töbör alján néhány tõ [7490/1] (FR 2005). Az Aggteleki-karsztról gyakori [7792/1,3] (VV, FR 2005, HVV). Az egyetlen adata volt, az aggteleki Csiszár-nyilas Északi-középhegységben ritka, nagyrészt csak területérõl (VOJTKÓ és mtsai 1998). Hot onia palustris L. – Bódvalenke: Kapitány-rét, Zannichel ia palustris L. – Borsodszirák: Egres, a egy tavacskában 5 virágzó, és több meddõ tõ. legelõk közöt húzódó csatornában gyakori [7490/4] (VV 2005). Legközelebbi biztos adata a [7790/4] (VV 2004, HVV); Szalonna: Bakos- Sajó-völgyben van (FÁBRY 1875, HBP). Az dûlõ, egy forrás vizét a Bódvába vezetõ patakban Anagal is foemina Miller – Tornakápolna: Kupárka- Bódva-völgybõl, sem a Cserehátból nem volt oldal, kisparcellás szántón gyakori [7589/2] (VV 2005); Hidvégardó: Szõlõk alja, felhagyot szántón Paris quadrifolia L. – Szendrõ: Nagy-Csákány-lápa, [7491/1] (VV 2005); Szõlõsardó: Szõlõsardói- patakparti égerligetben néhány tõ [7690/2] (FR KITAIBELIA 12 (1): 73-79. 2007.
2004). A Cserehátból nem volt adata, de a [7590/3] (VV 2005, HVV). A faj legközelebbi adata Felsõzsolca mel õl származik, ahol BUDAI Leucojum aestivum L. – Sajókeresztúr: Nagy-rét, idõszakosan vízál ásos holtmeder szélén [7890/2] Cyperus dif ormis L. – Bõcs: Nagy-szög, belvizes (FR 2003). A Sajó-völgybõl PENKSZA és szántón szórványosan 40-50 tõ [7991/4] (VV, FR MALATINSZKY (2000) jelzi Dubicsány mellõl, a 2005, HVV). A legközelebbi elõfordulás a Közép- Hernád-völgyben több helyrõl ismert. Tiszavidéken van (MOLNÁR V. – PFEIFFER 1999). Listera ovata (L.) R. Br. – Büt ös: Felsõ-rét, Carex paniculata L. – Szinpetri: Jósva-völgy, a vízál ásos égerligetben [7492/3] (FR 2004). Az Aggteleki-karszton szórványosan elõfordul, de a Aggteleki-karsztról nem volt adata. A Bódva- Orchis mascula (L.) L. subsp. signifera (Vest) Soó – völgybõl, Szalonna mel õl BUDAI közli (BUDAI Molinia-s gyepben, az erdõ szegélyén 14 tõ Carex hordeistichos Vill. – Edelény: Ignác-szög, [7489/3] (TL 2003); Lopó-galya, északi kitet ségû szikesedõ legelõn, csatorna partján [7790/2] (VV Molinia-s gyepben, az erdõ szegélyén 7 tõ 2004); Beret: Alsó-rét, zavart mocsaras réten [7489/3] (TL 2005); Haragistya-tag, fennsíki [7692/3] (VV 2004); Kupa: Fecske, belvizes kaszálóréten 1 tõ [7489/3] (TL 2003). Az szántón [7691/3] (VV 2005, HVV). A Cserehátból Aggteleki-karsztról egy adata volt, FARKAS (1999) egyedül ENDES és mtsai (2003) közlik Szemere mellõl. Országosan szórványos megjelenésû faj. Dactylorhiza fuchsi (Druce) Soó – Aggtelek: Carex pseudocyperus L. – Szögliget: Derenk, Mogyoróskúti-oldal, üde, völgytalpi gyertyános- láposodó réten néhány tõ [7489/4] (FR 2005); tölgyesben [7489/3] (TL 2002). Az Aggteleki- Borsodszirák: Kavicsbánya, a bánya partján karsztról VOJTKÓ jelzi (VOJTKÓ 1999b), aki a szórványosan [7790/2] (VV 2005). Az Aggteleki- Kavicshát gyertyános-tölgyeseiben több ponton karsztról egy adat van, BOROS a szinpetri Kopolya- völgybõl gyûjti (BOROS 1953). A Bódva-völgybõl Himantoglossum caprinum (M. Bieb.) Sprengel – Teresztenye: Almás-szõlõ, erõsen cserjésedõ Carex rostrata Stokes – Monaj: Selyebi-Vadász- másodlagos lejtõsztyeppben, 104 virágzó tõ patak-völgye, stabil vízál ású mocsárréten Carex [7589/1] (FR 2005). Az Aggteleki-karsztról nem disticha-val és más gyakori sásfajokkal [7691/4] volt adata, legközelebbi elõfordulása a Bükkben (VV 2005, HVV). A Cserehátból egy adat származik, ENDES és mtsai (2003) közlik Schoenoplectus supinus (L.) Palla – Bõcs: Nagy- Tornabarakonyból, a Barakonyi-völgybõl. szög, belvizes szántón nagy tömegben [7991/4] Melica altissima L. – Sajólád: Csonkás-dûlõ, földút (VV, FR 2005, HVV). Legközelebbi adata a Tisza mezsgyéjében [7991/2] (FR 2003); Tomor: Temetõ, erdõssztyepp növényzetben néhány tõ Eleocharis carniolica Koch – Aggtelek: [7691/3] (VV 2005, HVV). A Cserehátból és a Disznóveremi-tó, a kiszáradó tó Nanocyperion Sajó-Hernád közérõl nem találtunk adatot, a társulásában [7588/2] (VV 2005, HVV). A Hernád-völgybõl, Aszaló mel õl SIROKI gyûjti Karszton JAKUCS találja meg Aggtelek-Égerszög közöt (JAKUCS 1954), de ez az elõfordulás hosszas Leersia oryzoides (L.) Swartz – Tomor: Hideg- keresés el enére sem let meg. Legközelebbi adata a Putnoki-dombságban van, Kelemér mel et felduzzasztott mocsárban ál ományalkotó [7691/3] (VV 2005). A Cserehátból nem volt adata, Eleocharis uniglumis (Link) Schultes – Szendrõ: Csehi-puszta, zavart lápréten ál ományalkotó Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet kol égáinknak, akik lehetõvé tet ék adataik közlését. Szintén köszönet el tartozunk Barina Zoltánnak, dr. Király Gergelynek, Mesterházy At ilának, dr. Molnár V. At ilának és Vidéki Róbertnek, akik a növények pontos azonosításában voltak segítségünkre. A MTM Növénytár alkalmazot ai közül Barina Zoltán és Bõhm Éva Irén, a Debreceni Egyetem részérõl dr. Molnár V. At ila és Lukács Balázs a herbáriumi adatok felkutatásánál nagyban segítet ék munkánkat. VIRÓK V. – FARKAS R.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részérõl II. Floristic data from the northern part of Borsod-Abaúj-Zemplén county II. Floristic data are presented from the Aggtelek Karst and its surrounding areas, Putnok Hills, Cserehát, Hernád Val ey and Sajó Val ey. A new habitat of the strictly protected Himantoglossum caprinum has been found. Presence of Eleocharis carniolica, Epilobium palustre and Galium rivale has been confirmed. The existence of several species new to the Northern Mountain Range is also published (Melilotus dentatus, Sium sisaroideum, Crepis capil aris, Potamogeton pusil us, Schoenoplectus supinus, Cyperus dif ormis). Some invasive species proved to be frequent in the research area (Amorpha fruticosa, Humulus japonica, Iva xanthifolia). The second known habitat of Valerana simplicifolia in Hungary, furthermore several other protected species, such as Equisetum variegatum, Thelypteris palustris, Ranunculus lingua, Lindernia procumbens, Inula oculus-christi, Hot onia palustris, Listera ovata, Dactylorhiza fuchsi , Eleocharis uniglumis, Carex paniculata have also been found as new data in the area. Irodalom
BERTOVÁ, L. (ed., 1982): Flóra Slovenska IV/1. – PENKSZA K. – MALATINSZKY Á. (2000): A Putnoki- dombság kijelölt területeinek botanikai felmérése BERTOVÁ, L. (ed., 1988): Flóra Slovenska IV/4. – II. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafõ. PRISZTER Sz. (1998): Növényneveink. – Mezõgazda BORHIDI A. (1998): Nevezéktani korrekciók és egyéb kiegészítések a Magyarországi Edényes SIMON T. (2000): A magyarországi edényes flóra Flóra Határozójához. – Kitaibelia 3(1): 83-89.
határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. BOROS Á. (1953): Florisztikai jegyzetek (útinapló). – SOMLYAY L. – LÕKÖS L. (1999): Florisztikai és BOROS Á. (1960): Florisztikai jegyzetek (útinapló). – taxonómiai kutatások a Tornense területén. – Kitaibelia 4(1): 17-23.
BUDAI J. (1913): Újabb adatok a Bükk-hegység és TERPÓ A. (1993): Az Iva xanthifolia újabb dombvidékének flórájához. – MBL. 12: 326
magyarországi elõfordulása. – Bot. Közl. 80(1): 83-
ENDES M. (1996): Nádi boglárka (Ranunculus lingua) a Bódva-völgyben. Megfigyelések. – THAISZ L. (1910): Adatok Abaúj-Torna vármegye
Calandrella 10(1-2): 220.
flórájához II. – Bot. Közl. 8: 247-257
ENDES M. – PAPP L. – SZABÓ S. (2003): A Rakaca- VIRÓK V. – FARKAS R. – SZMORAD F. – BOLDOGHNÉ patakvidék edényes flórája. – Calandrella 12: 82-
SZÛTS F. (2004): Florisztikai adatok Borsod-Abaúj- Zemplén megye északi részérõl. – Kitaibelia 9(1):
FARKAS J. (2001): A Hernád-völgy Tornyosnémeti és Halmaj közöt i szakaszának botanikai ál apot VOJTKÓ A. (1999a): A Valeriana simplicifolia felmérése. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafõ. (Reichenb.) Kabath hazánkban és újabb adatok a Bükk hegység flórájához. – Kitaibelia 4(1): 25-35.
növényei. – Mezõgazda Kiadó, Budapest. 416 pp. VOJTKÓ A. (1999b): Zárójelentés az Aggteleki FELFÖLDY L. (1990): Hínár határozó. – Vízügyi Hidrobiológia 18. Aqua Kiadó, Budapest. 144 pp. vegetációtérképezése témában. – Kutatási jelentés. FUTAK, J. – BERTOVÁ, L. (ed., 1984): Flóra Slovenska III. – Veda Press, Bratislava. 608 pp. VOJTKÓ A. (ed., 2001a): A Bükk hegység flórája. – HORVÁT G. – MUNKÁCSY B. – PINTÉR Z. – CSIKY J. – KARANCSI Z. – PRAKFALVI P. (1997): A Medves. – VOJTKÓ A. (2001b): Zárójelentés az Aggteleki Földrajzi Értesítõ 46(3-4): 217-248.
JAKUCS P. (1951): Újabb adatok a Tornense vegetációtérképezése témában. – Kutatási jelentés. flórájához, tekintet el a xerotherm-elemekre. – Ann. Biol. Univ. Hung. 1: 245-259.
VOJTKÓ A. – SCHMOTZER A. – PIFKÓ D. – FARKAS T. JAKUCS P. (1954): Florisztikai adatok a Tornai (1998): A Carex hartmani Cajader újabb karsztról. – Bot. Közl. 45: 255-257.
elõfordulása és más kiegészítések a Tornense MOLNÁR V. A. – PFEIFFER N. (1999): Adatok a hazai flórájának és vegetációjának ismeretéhez. – Nanocyperion-fajok ismeretéhez II. – Kitaibelia Kitaibelia 3(2): 235-241.
4(2): 391-421.

Source: http://anp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/cikkek/anpi_virok_farkas_2007.pdf